Szellemek

Léteznek szellemek?

A Wikipédia meghatározása szerint a szellem (kísértet) egy "elhunyt személy testetlen lelke, ami a Földön marad a halál után". Ez a definíció többé-kevésbé megfelel az emberek hiedelmeinek, abban legalábbis mindenképp egyezik velük, hogy valamilyen módon az emberi (állati) lélekhez köti a szellemek létezését. Ahhoz tehát, hogy eldöntsük, léteznek-e szellemek, a lélek létezésének kérdésén keresztül vezet az út. Ha nincs lélek, nem létezhetnek a fenti értelemben vett szellemek sem.

Bár a szellemekkel kapcsolatban is vannak tudományos kutatások, ezek többnyire csak negatív jellegűek: erről-arról a jelenségről kijelentik, hogy az nem szellemek műve, vagy pszichológiai okokkal magyaráznak bizonyos fajta szellemészleléseket. A lélekről ezzel szemben pozitív jellegű ismereteink is vannak, hiszen több évszázada kutatjuk, és számtalan ismeretet halmoztunk már fel vele kapcsolatban.

A középkori természetfilozófia is foglalkozott már a lélek létezésével. Az ő lélekfogalmuk nagyrészt megfelelt egy szellemekhez szükséges lélekfogalomnak - a lélek valamilyen nem anyagi, láthatatlan szubsztancia volt, ami a gondolkodásunkért, érzelmeinkért felelt, és valamilyen módon irányította fizikai testünket. Ez az irányítási mód idővel egyre több kérdést vetett fel: milyen nem anyagi dolog képes irányítani az anyagot? Honnan az energia, ami az anyag mozgatásához szükséges? Ha a lélek valamilyen természetfeletti dolog, sérti a fizika egyik legalapabb törvényét, az energiamegmaradás elvét. Ha viszont nem sérti, maga is valamilyen fizikai dolog kell, hogy legyen.

A pszichológia és az idegtudományok fejlődésével a lélek fogalma idővel átalakult, és lassan a tudat szinonímája lett. Sorra derültek ki a léleknek tulajdonított dolgokról, hogy azokért az agyunkban játszódó kémiai folyamatok felelősek. Vagy ami még rosszabb, kiderült, hogy amit mi egységes léleknek érzékelünk, az sok apró, sérülékeny folyamat együttese. A színlátásért felelős agyterület sérülése esetén például nem csak nem látjuk, hanem elképzelni sem tudjuk a színeket (forrás: Oliver Sacks: Antropológus a Marson (Osiris kiadó, 2004.)). A beszédképzésért és beszédértésért felelős területek sérülése úgy befolyásolhatja a beteg viselkedését, hogy az egyes szavak helyett azzal rímelőt vagy vele szemantikailag kapcsolatban lévőt mondjon (forrás: Steven Pinker: A nyelvi ösztön (Typotex kiadó, 1999.)). A memóriáért felelős terület kiiktatása után a beteg folyton a jelenben él, például újra és újra bemutatkozik az orvosának (forrás: Alan Baddeley: Az emberi emlékezet (Osiris kiadó)). Ugyanilyen módon kiiktatható a félelem, a pánik, az előre tervezés, a kezdeményezés, és még megannyi személyiségvonás, melyet az ember hajlamos volt a testetlen lelkének működéséhez kötni. Mi marad vajon, halálunkkor, ha az egész agyunk hasonló módon sérül, majd elenyészik? Egy emlékezni, kezdeményezni, gondolkodni képtelen tudat? És ha igen, ha a tudatért nem az agy fizikai megtestesülése felel, vajon miképpen lehetséges az, hogy ezt a tudatot kémiai úton ki tudjuk kapcsolni egy altató tablettával?

A testetlen lélek létezését nem csak az ehhez hasonló kísérleti eredmények miatt vetette el idővel a tudomány. Az evolúcióelmélet történeti magyarázatot is nyújtott az egyes agyi régiók, a gondolkodásunk és viselkedésünk okaival és kifejlődésének módjaival kapcsolatban. Evolúciós magyarázat van például arra, hogy miért van szeretet, miért azokat és úgy szeretjük, akiket és ahogyan, mikor és miért támadunk, vagy éppen miért esik nehezünkre bizonyos fajta számításokat véghezvinni, miközben az agyunk tudattalanul ezeknél jóval komplikáltabb számításokat is használ, például amikor el akarunk kapni egy felénk dobott tárgyat és ki kell számolnunk, hogy pontosan hova fog érkezni. Ezek a magyarázatok mind az agy változásáról szólnak. Egy olyan agy változásáról, amely régebbi, másfajta módon működő és más képességekkel rendelkező agyakból fejlődött ki, amik szintén maguknál egyszerűbb agyakból, amiket a múltban tudatosság nélküli agyak előztek meg.

E helyen nincs kapacitásunk arra, hogy mindezen tudományos eredményeket végigbeszéljük (akit érdekel a téma, a cikk végén talál könyvajánlatot a kiinduláshoz), annyit azonban láthatunk, hogy a fizika, a kémia, a biológia, a pszichológia, az idegtudományok, illetve más tudományágak is egyértelműen arra utalnak, hogy a testetlen, minket irányító lélek létezését el kell vetnünk. A modern tudomány szerint ilyen értelemben nincs lélek, és ha lélek nincsen, akkor bizony szellemek sem létezhetnek.

Ezoterikus beállítottságú embereknél előfordul, hogy visszautasítják a tudomány egyes eredményeit. E tekintetben számukra is a mellékelt ajánlott olvasnivalót tudom ajánlani. Mivel az oldalon található többi cikk nem épít az itt vázolt eredményekre, ők is találhatnak a lapon érdekes információkat.

Ez az oldal arra hivatott, hogy magyarázattal szolgáljon a különböző szellem történetek, szellem képek, és ehhez kapcsolódó jelenségek létére: ha nincsenek szellemek, de ezek a jelenségek valósak, mik lehetnek a mögöttük meghúzódó fizikai okok?

Ajánlott olvasnivaló a tudattal/lélekkel kapcsolatban:
A tudat kérdésének egyes problémáiról
Stephen Pinker: Hogyan működik az elme?
Bereczkei Tamás: Evolúciós pszichológia
Daniel C. Dennett: Consciousness explained

© 2010 -